2013. június 21., péntek

Hoppá, bocsika

Van egy pár kereszteződés, ahol egyszerűen nem szoktak átengedni. Sőt ilyenkor, mikor elhúznak előttem, még intenek is, hogy bocsika. (Akkor is intenének ha épp elcsptak volna???!!!)
Egyszer épp futni mentem, nem volt nálam táska és a kezemben volt a kulcsom, mikor épp elvágtatott előttem egy egy tűzpiros lovacskás kabrió. Annyira megijedtem, hogy a kulcs kirepült a kezemből és a visszaintő pasi autójának csapódott, rendesen meghúzva a fényezést. Pasi kiszáll és elkezd hőbörögni. Nekem volt lélekjelenlétem és éreztem is a sztori pikantériáját, csak ennyit mondtam neki nagyon kimérten: Én ugyanúgy nem szándékosan vágtam hozzá a kocsihoz a kulcscsomómat, ahogy ő nem szándékosan ütött el majdnem.