Tomar

Tomar főtere

Ma kirándulni mentünk F.-val. Eredetileg mondjuk Portoba készültünk, de mivel az ottalvós lett volna, szállás sem nagyon volt, meg aztán egy nap 7 óra utazás csak nem az igazi, ezért más uticélt választottunk egy napos kirándulásra, és nem bántuk meg :)
Tomar egy takaros kisváros, Ribatejo régióban, a Nabao folyó partján. Aranyos utcácskák, boltocskák, kedves emberek. Kicsit hasonlít Alfamára.

São João Baptista templom
15-16. század

Megérkezés, gyors körbenézés után elorientálódtunk az óvárosba. Megnézegettünk pár kisebb templomocskát, gyerkőc zsibvásár volt a főtéren, ahol kisiskolások kínáltak mindenféle saját készítésű holmit. Vettem is egy csomag levendulát, mert a múlt héten láttam két molylepkét is...

Utána beültünk ebédelni, F. végre kiélhette tőkehal-szenvedélyét egy hatalmas adag tejszínes tőkehal (bacalhau com natas) formájában, ami után már napok óta sóhajtozott :-) 

F. és a tőkehal

Én és a kardhal

Délután elindultunk felfedezni a Convento de Cristo kolostort, ami Tomar nagy nevezetessége. Ez az 1160-ban épült kastély / erőd / kolostor volt a templomosok központja egész Portugáliában.

Lány a kertben :)

Töprengek a portugál térképészet
gyöngyszeme előtt:
A rövidebb utat lezárták,
most merre?

A rövidebb utat épp felújitják (miért nem lep meg hogy épp nyári szezonban?), ezért a kacskaringósabb úton mentünk, ami egy csodás parkon vitt keresztül.
A kolostor eszméletlen nagy, hatalmas kerttel.
Óriási belső terekkel. Nem hiába, az a hír járja, hogy azért ekkora például a kápolna hogy a lovagok akár lóháton is részt vehessenek a misén :D . Sok helyen eredeti csempék borítják a falakat. Itt-ott kis kerengők.

A kertből

Homlokzat - Manuelista stílus

Csempézett átjáró

A kápolna is lenyűgöző. Az oltár középen körüljàrható, a mennyezeten a freskók patinásan kopottak, félhomály lengi be a sarkokban szerényen meghúzódó aranyozott szobrokat. A legjobban mégis a külső megjelenése tetszett a kastélynak: Az aprólékosan kidolgozott bejárati boltív, a vízköpőkkel csipkézett boltozaz és az erkélyekről a belső udvarban látható monumentális ódon, sárga mohával borított ablakdísz.
Láttunk (és tapiztunk is :-) ) 16. századi órát, korabeli szobát (üresen
), fűtőrendszert (mostanában már nem építenek be fűtést itt a lakásokba, lehet hogy nem vált be? :-)). Láttunk hosszúkás kerekasztalokat (ebédlő), meg konyhát tűzhelyekkel, márvány konyhapulttal, kemencével.

Belső udvar szökőkúttal

Ablakdísz sárga mohával

Jó nap volt, elfáradtunk. Még a vonat előtt ettünk egy fagyit, meg ittunk egy sört. Volt valamennyi idő a kettő között, valahogy nem tűnt furának a fagyira sör, remélem a gyomrunk sem gondolja ezt másképp.